|
A hétköznapi életben többféle szót használunk, mikor kockázatról beszélünk és némely ezek közül félrevezető. Ha a vegyi anyagokról van szó, a kockázatot és a veszélyt gyakran felcserélhető fogalomnak tekintik. Az alábbiakban megfogalmazzuk egy CEFIC kiadvány alapján a két kifejezés közti különbséget. Ennek megértése alapvető ahhoz, hogy a vegyi anyagok és folyamatok biztonságáról értelmes vitát lehessen folytatni.
Veszély: az a mód, ahogy egy tárgy vagy helyzet károsodást okozhat
Veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (vagy egy anyag) vagy egy helyzet olyan benne rejlő képességgel rendelkezik, mely káros eredményhez vezet. Ilyen veszély (veszélyforrás) lehet a hibás járda, a védőborítás nélküli gép, a jeges úttest, egy tűz, egy robbanás, vagy egy mérgező gáz hirtelen szabadba kerülése.
Expozíció: annak a mértéke, hogy a károsodás valószínű fogadója mennyire lesz kitéve a veszélynek.
A potenciális fogadó jelenléte az adott területen és a veszélyforrástól való távolsága meghatározza a kockázat mértékét. Például, egy tűz, vagy egy robbanás kárt okozhat egy közeli épületben és annak belsejében, vagy a járművekben vagy a berendezésekben, de nem okoz kárt az emberekben, ha az adott időben nincs ember a közelben.
Kockázat: annak az esélye, hogy a károsodás bekövetkezik.
Amint említettük, veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (anyag) vagy helyzet károsodást okozó belső tulajdonsággal bír. De a kockázat annak az eshetősége, hogy ez a károsodás bekövetkezik-e: tehát a kockázat lehet nagy vagy elhanyagolható.
Hétköznapi életünkben körül vagyunk véve kockázatokkal. Folyamatosan értékeljük ezeket a kockázatokat, ilyen vagy olyan módon, tudatosan, vagy automatikusan. Amikor eldöntjük, hogy átmegyünk-e az úton, hogy egészségesen étkezünk-e, vagy hogy miként gondoskodunk a családunkról, mindig a szóban forgó veszélyforrásokat mérjük fel és a kockázatokat értékeljük, mielőtt cselekszünk.
És mivel a mindennapi életünkben vannak kockázatok, ugyanúgy előfordulnak ezek a vállalatok tevékenységeiben is, illetve azokhoz a termékekhez kötve, melyeket a vállalatok előállítanak.
DE: ahhoz hogy a gyakorlatban károsodás lépjen fel, vagy más szóval, hogy az adott esetben legyen kockázat, ahhoz mind a veszélynek, mind a veszélynek való kitettségnek együtt jelen kell lennie. Ha bármelyik hiányzik, nem lép fel kockázat.
Vegyünk egy veszélyes állatot példaként. Ez egy veszélyforrás. Ha az állat szabadon van, a körülötte lévő emberek ki vannak téve ennek a veszélyforrásnak. Tehát fennáll a kockázata, hogy ezeket az embereket az állat megtámadja. Ha azonban ketrecben van, továbbra is ugyanolyan veszélyes, de senki sincs kitéve ennek a veszélynek, tehát nincs kockázat.
Kockázat = veszélyforrás + expozíció (kitettség)
A vegyi anyagok kockázata
„Minden anyag méreg, nincs olyan, amelyik ne lenne az. A helyes adagolás különbözteti meg a mérget a gyógyszertől"
Paracelsus (1493-1541)
Kockázatot jelent egy veszélyes vegyi anyag? Ahhoz, hogy kockázat lépjen fel, mind a veszélyforrásnak, mind a veszélyforrásnak való kitettségnek, az expozíciónak egyidejűleg jelen kell lennie.
A vegyi anyagok veszélyessége azt jelenti, hogy ezeknek olyanok a tulajdonságai, hogy képesek káros hatást kifejteni az emberekre vagy a környezetre. A kockázat annak az esélye, hogy ez a hatás fellépjen. Még ha egy vegyi anyag veszélyes tulajdonságokkal is bír, az emberre vagy a környezetre való kockázata rendkívül alacsony, ha a vegyi anyagot biztonságosan kezelik, ellenőrzött körülmények között.
A kockázatbecslés egy vezetői irányítási eszköz annak meghatározására, hogy hogyan és milyen körülmények között léphet fel károsodás. Ahhoz hogy a kockázatot megbecsüljük, mind a veszélyt, mind az expozíciót tekintetbe kell vennünk. Bár számos módszer van a kockázatbecslés végrehajtására, nagyon fontos, hogy a legjobb módszert válasszuk.
A legmegbízhatóbb alap a kockázatbecslés elvégzésére a tiszta tudományos módszer. Egy működőképes és sikeres vegyi anyag politikának ez kell, hogy legyen a sarokköve.
Minden kockázatkezelési döntést a kockázatbecslésre kell alapozni, tekintetbe véve az aktuális felhasználást és az expozíciót. Nem szabad egyedül a vegyi anyagok belső tulajdonságait számba venni.
|
